PASCHALE 7

νως ἀγνοοῦντες, ὥσπερ οὖν καὶ ἐπ' ἔτος ἐποίησαν, ὡς καὶ αὐ- τὸς συνομολογῶν ἐν τούτοις γράφεις. Εἴτε οὖν σφαλλόμενοι Ἰουδαῖοι κατὰ τὸν σεληνιακὸν δρόμον ποτὲ μὲν φαμενὼθ ἄγουσι τὸ ἑαυτῶν πάσχα εἰτ́ε ἰατὰ τὸν ἐμ- 5 βόλιμoν μῆνα κατὰ τριετίαν τῷ φαρμουθι, οὐδὲν ἡμῖν διαφέρει· πρόκειται γὰρ ἡμῖν οὐδὲν Δ̔ερον τὴν ἀνάμνησιν τοῦ πάθους αὐτοῦ ποιεῖσθαι, καὶ κατὰ τοῦτον τὸν καιρόν, ὡς οἱ ἀπ' ἀρχῆς αὐτόπται παραδεδώκασι, πρὶν Αἰγυπτίους πιστεῦσαι. οὐ γὰρ u νῦν πρῶτον ἐπιτηροῦντες τὸν σεληνιακὸν δρόμον ἄγουσιν αὐτὸ 10 ἐξ ἀνάγκης δὶς μὲν τῷ φαμενωιθ, ἅπαξ δὲ κατὰ τριετίαν τῷ φαρ- μουθί · ἀπ' ἀρχῆς γὰρ καὶ πρὸ τν͂ς Χριστοῦ παρουσίας πάντοτε οὕτω ποιήσαντες φαίνονται. ὅθεν καὶ αἰτιώμενος αὐτοὺς θεὸς V 3 διὰ τοῦ προφήτου ἔλεγεν, ,,καὶ εἶπον, ἀεὶ πλανῶνται τῇ καρδίᾳ ὡς ὤμοσα ἐν τῇ ἰργῇ μου, εἰ εἰσελεύσονται εἰς τὴν κατάπαυσίν 15 μου.ίί Ὅπερ, ὡς ὁρᾷς, καὶ ἐν τούτῳ φαίνει τὰ μεγάλα ψευδηγο- ρῶν οὐ μόνον κατὰ ἀνθρώπων ἀλλὰ καὶ κατὰ τοῦ θεοῦ, πρῶ- τὸν μὲν ἐπεὶ οὐδέπω εἰς τοῦτο ἐπλανῶντο Ἰουδαῖοι, ἡνίκα συνῆ- σὰν αὐτοῖς οἱ ἀπ' ἀρχῆς αὐτόπται καὶ ὑπηρέται, πολλῷ δὲ μᾶλ- C 20 λον οὐδὲ ἀπ' ἀρχῆς πρὸ τῆς Χριστοῦ παρουσίας. οὐδὲ γὰρ διὰ τὴν νομοθεσίαν τοῦ πάσχα λέγει αὐτοὺς θεὸς ἀεὶ πλανωμέ 2. γραφείς PV. 4. ἐμβολισμὸν PV. 6. οὐδὲν ἕτερον] οὐδὲν om. P. 8. Αἰγύπτιοι P. 10. δὶς] δεῖς V, ἰέ P. 13. καὶ— μου] Psal. XCIV. 10. 20. διὰ om. P. agant, ac negligenter quidem et erronee omnino; ignorantes quemadmodum sua ii tempestate fecerunt, ut ipsemet fatetur qui in istis descriptus est. Sive igitur errantes Judaei juxta lunarem cursum mense Phamenoth suum interdum agant Pascha, sive juxta mensem intercalarem unoquo- que triennio mense Pharmuthi, nostra non interest. Nihil quippe aliud nobis propositum est, quam ut ejus passionis memoriam agaraus, atque adeo hoc ipso tempore, quomodo qui suis ipsi oculis spectavere tradide- runt, priusquam Aegyptii crederent. Neque enim observato lunari cur- su illud necessario peragunt xvi die Phamenoth, seinel vero quolibet triennio mense Pharmuthi: ab initio quippe et ante Christi Incarnatio- nem ita videntur egisse. Unde cum illos arguit Dominus per Prophe- tam, ait: ΕΙ dixi semper Μ errant corde, et juravi in ira mea si ἰ'ι- ΙrοἰΙνaΙ in requiem meam. Quod quidem ut vides, vel in eo etiam maxime mentiri apparet, non in homines modo, sed etiam in Deum: ac primo, cum in hoc nun- quam erraverint Judaei, ut qui cum iis qui suis ipsi oculis viderunt, et ministri fuerunt, conversabantur , muito magis neque ab initio antequam Christns nasceretur. Neque enira propter legis de Paschate praeceptura ilios ait Deus seraper corde errasse, quemadmodum scripsisti, sed pro-